EMK » EMK cikkek

DÜH    -Hidat vagy falat emel?-       

– Ideál magazin 2009 április; Sziebig Tímea

Erőszakmentes kommunikáció 3. rész

A dühös emberhez többnyire olyan képet társítunk, amelyben az illető csapkod és kiabál. Ha mégsem, akkor rettentően feszült, és befelé fordítja pusztító indulatát. Pedig a düh energiái sokkal nemesebb célok szolgálatába is állíthatók.

Az Erőszakmentes Kommunikációról (EMK) szóló cikksorozatunk kapcsán már nem először találkozom a módszer szakértő trénereivel Rambala Évával és Szentpéteri Juliannával. Előző beszélgetéseink alkalmával számos érdekességet megtudtam arról, hogy bizonyos érzésekből (félelem, kétségbeesés, bosszú, elkeseredés, stb…) fakadó viselkedés, ha nem szeretet és harmónia táplálja, akkor is erőszakos kommunikációt szül, ha egyetlen hangos szó nem hagyja el a szánkat és tányérok sem repülnek ki a csukott ablakon. A szakértők beavattak különféle technikákba, amik alkalmazásával agresszivitás helyett erőszakmentesen kommunikálhatunk, így ahelyett, hogy falakat emelnénk saját magunk és embertársaink közé, ajtókat nyithatunk, illetve hidakat építhetünk…
Mit jelenthet mindez mostani témánk, a DÜH esetében? Elfojtást és lenyugvást a mindenki számára legmegfelelőbb megoldás elérése érdekében, miközben tombolna bennünk a dühroham? Nos, nem erről van szó. Az EMK trénerei szerint nem kell, sőt nem is szabad a dühöt elfojtani, célravezetőbb meglovagolni ennek az állapotnak az energiáját és építkezni belőle.  [...]
 

A teljes cikkitt olvasható:    Düh

Vagy pdf formátumban letölthető itt: Düh
 

Szükség törvényt bont                

– Ideál magazin 2009 március ; Sziebig Tímea

Kielégületlen szükségleteink és az erőszakmentes kommunikáció

Minden embernek vannak szükségletei, igényei, vágyai, álmai… és valóságos élete, amelyben mindezeket szeretné kielégíteni. A kielégületlenség, bármilyen területről legyen is szó, negatív folyamatokat táplál, ami szükségleteink esetében gyakran erőszakos kommunikációhoz vezet…

Amikor az erőszakmentes kommunikációról (EMK) szóló sorozatunk előző és egyben első részével kapcsolatban beszélgettem a módszer rénereivel, Rambala Évával és Szentpéteri Juliannával, kulcsfontosságú információk birtokába jutottam mindennapi viselkedésünkkel és annak valódi mozgatórugóival kapcsolatban. A szakemberekkel folytatott diskurzus során felismertem, hogy számtalan olyan esetben kommunikálunk erőszakosan, amikor erről nincs tudomásunk, hiszen minden olyan cselekedetünk, amelyet a szeretet helyett félelem, düh, elkeseredés, kétségbeesés, bosszú, vagy ezekhez hasonló negatív töltetű érzés vezérel, egyfajta agresszióval társul, amit saját magunk vagy mások irányába közvetítünk. Ennek a folyamatnak a kiváltó oka elsősorban belső értékrendünk labilitásában rejlik, illetve abban, hogy mások elvárásainak próbálunk megfelelni a sajátunk helyett, aminek következtében nem a valódi [...]

Az IDEÁL című újságban megjelent cikk teljes egészében letölthető pdf formátumban innen:  Szükség törvényt bont (173 kb)

Vagy itt megtekinthető a teljes cikk  Szükség törvényt bont

Szavak, tettek és ami mögöttük van      

– Ideál magazin 2009 febrár; Sziebig Tímea

Kommunikáljunk erőszakmentesen!

Erőszakmentes kommunikáció. Vajon mit takarhat ez az összetett kifejezés, amelynek külön-külön mindkét fogalmáról van némi elképzelésünk? Az utóbbiról talán konkrétabb definíciót tudunk adni, míg az „erőszakmentesség” meglehetősen szubjektív meghatározás alá esik. Egyáltalán, mit nevezünk erőszaknak? És mit jelenthet ez a kommunikációban? Bizonyára nem csupán azt, amikor kiabálunk és csapkodunk. Tágabb értelmezésre gondolhatunk…

Ilyen kérdések és gondolatok járnak a fejemben miközben Rambala Évához és Szentpéteri Juliannához, az erőszakmentes kommunikáció trénereihez igyekszem annak reményében, hogy tőlük hamarosan minden kérdésemre választ kapok. Ez így is van. Kérdezek és ők felváltva, egymást kiegészítve korrekten válaszolnak. Már jó ideje beszélgetünk, mégis folyamatosan az az érzésem, hogy nem tudom megfogni a témát, pedig azt hiszem, fejben már megértettem az erőszakmentes kommunikáció lényegét:
Először is fontos, hogy a külső elvárások helyett a saját értékrendemnek akarjak megfelelni. Ez az alapfeltétele annak, hogy ki tudjon alakulni a belső egyensúlyom, ami elengedhetetlenül szükséges egyrészt ahhoz, hogy felismerjem a kommunikációm során megjelenő motivációimat, másrészt ahhoz, hogy ilyen helyzetekben bízni tudjak abban, hogy saját magam és a másik számára(!) egyaránt fontos, amit szeretnék. Innentől kezdve egy sokkal rugalmasabb hozzáállású, ezáltal harmonikusabb életet tudok élni. És ha ennek ellenére lesznek konfliktusaim, amik természetesen elkerülhetetlenek az ember életében, akkor képes leszek arra, hogy minden esetben feltegyem magamnak a kérdést, valóban az foglalkoztat, aggaszt, idegesít a témával kapcsolatban, amit kommunikálok, vagy egészem más mozgatórugók irányítanak. Amint rájövök az  igazi motivációmra, amit ki is tudok mondani, emellett bízom a másik megértésében, valamint képes vagyok arra, hogy az Ő érzéseit is meghalljam, máris könnyebben találunk olyan megoldást, ami mindkettőnknek megfelel.  [...]

Az IDEÁL című újságban megjelent cikk teljes egészében letölthető pdf formátumban innen: Szavak tettek és ami mögöttük van (224 kb)

Vagy itt megtekinthető a teljes cikk:     Szavak, tettek és ami mögöttük van

Kapcsolat